|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4 találat | lapozás: 1-4 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Csillag Levente 2009. április 6.A szórványok egyesítéséről tartott április 3–4. között tudományos konferenciát Kolozsváron a Szórvány Tanács. A Híd-Európáért Nemzetiségi Civil Egyeztető Fórum kezdeményezésére a szervezők a szórványkérdés elismert szakértőit hívták meg, akik a különböző régiók szórvány-közösségeinek gondjait vázolták. Az előadásokból egyértelműen kiderült: nincs egységes megoldás a szórványosodás lassítására, minden régióra önálló megoldást kell kidolgozni. A konferencia első köszöntőjét Adamov Dávid, a Híd-ENCEF elnöke tartotta. Kifejtette: a fórum nemcsak a határon túli magyarságnak egyfajta ernyőszervezete szeretne lenni, hanem össze kívánja fogni a magyarországi nemzetiségeket is. A rendezvényen köszöntő beszédet mondott Szilágyi Mátyás, kolozsvári főkonzul, Tőkés László független EP-képviselő, valamint Csillag Levente, a Moldvai Csángó Magyar Szövetség alelnöke. A konferencián előadások hangzottak el a szórványról, majd a szórványok egyesítésének témáját tárgyalták meg. Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány, illetve a KMKF Szórványtanács elnöke a Kárpát-medencében szórványban élő magyarokról tartott előadást. Úgy vélekedett: a romániai magyarság helyzete összetett, ugyanis a szórványban élő közel félmillió magyarhoz hozzátevődik a kettős identitású moldvai csángó magyarság. A legnagyobb problémát a hátrányos nyelvi, oktatási helyzetben látja. Pozsony Ferenc az oktatási probléma mellett a gazdaságit is kiemelte. Szerinte a gazdasági elit megerősítése a megoldás. A szórványban élő fiatal családokat kellene támogatni, lehetőséget adni, hogy itthon, magyarként legyenek sikeresek. Márton Attila, lészpedi tanító a csángók ifjúságpolitikai irányvonalairól tartott előadást. Azon csángók többsége, aki tanult és sikeres lett, nem ment haza. Mostanában azonban jövőt és lehetőséget látnak abban, hogy hazatelepedjenek. Délvidéken az a probléma, hogy kevesen tanulnak a fiatalok közül – tájékoztatott Dulka Andor, a Délvidéki Szórvány Alapítvány kurátora. A szórványgondozás fő feladata az anyanyelven való tanulásra buzdítás. Távoli cél egy olyan oktatási központ létrehozása, ahol az óvodától az érettségiig erőszak és félelem nélkül tanulhatnak a magyar gyermekek. Lakatos András, oktatási főosztályvezető az RMDSZ eddigi megvalósításait és beindított projekteket ismertette. A Szórvány Alapítvány gyakorlati tevékenységeiről Toró Tibor, a temesvári Szórvány Alapítvány munkatársa szólt. Az alapítvány három fő feladata a programtervezés, a kutatás és a könyvkiadás. Vetési László vezetésével a civil önszerveződés elősegítését tárgyalták a szórvány ifjúság körében. A konferencia Páskándiné Sebők Anna Mementó 1959 című dokumentumfilmjének vetítésével zárult. /Jakab Judit: Konferencia a szórványok egyesítéséről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./2012. január 30.Felmondott a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének teljes vezetőségeA Moldvai Csángó Oktatási Programot a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) alapította, bővítette és működtette az elmúlt 11 évben oly módon, hogy 0-ról 25 falura növekedett a helyszínek száma, 0-ról 2200-ra növekedett az oktatott diákok száma, közben működtettük a magyarul továbbtanuló diákokat befogadó Csíkszeredai Csángó Bentlakást, illetve sikerült 7 településen saját Magyar Házat építeni, vásárolni. Mindezt nagyon nehéz körülmények közt értük el – közben sikerült a román hatalommal, többséggel is kialakítani egy olyan viszonyt, amely a működésünkhöz szükséges (nem szeretnek, de elviselnek bennünket, hagynak működni). Idáig 61 alkalmazottal működünk, kb. 140 millió Ft-os éves költségvetéssel, amelynek felét biztosította a magyar állam, a másik felét kis támogatóktól gyűjtjük össze (keresztszülő program, 1%, cégek adománya stb.) Az MCSMSZ támogatási szerződése a Bethlen Gábor Alapítvánnyal 2012. január 1-gyel lejárt, a KIM Nemzetpolitikai Államtitkársága részére küldött támogatási kérelmünkre választ nem kaptunk. 2012-es működésünk ellehetetlenült, mert – amint arról Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár asszony is tájékoztatott – két magyarországi alapítvány Romániában egy újabb alapítványt szeretne létrehozni, a moldvai magyar oktatás ügyére szánt állami támogatást pedig az MCSMSZ helyett ez az új szervezet kapja a továbbiakban. A két alapítvány, amely át szeretné venni a programot: - Teleki László Alapítvány – Budapest (vezetője Diószegi László), Fidesz-közeli alapítvány - A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány – AMMOA – Budapest (alapítója: Petrás Róbert) – ezt az alapítványt az MCSMSZ felkérésére hozták létre a magyarországi magántámogatók adományainak gyűjtésére – azóta azonban felbontottuk a velük kötött szerződést, mert visszatartották az MCSMSZ-nek szánt támogatásokat A magyar kormány átfogó ellenőrzésnek vetette alá az MCSMSZ-t a közelmúltban, vizsgálat elvégzésére a Teleki László Alapítványt kérték fel, a vizsgálat kimutatta, hogy az elmúlt években az MCSMSZ-nél nem volt visszaélés, nem számoltunk el bizonyos tételeket több helyre, a kapott támogatásokat rendeltetésszerűen használtuk fel. Ugyanakkor több formai hiba is a felszínre került (analitikák hiánya a könyvelésben, záradékolás, forrás szerinti kimutatás a könyvelésben, éves leltározás elmulasztása stb.), ezeknek helyrehozatalát haladéktalanul elkezdtük és néhány hónap leforgása alatt teljesen kiküszöböltük (az átvilágításról készült jelentést és annak mellékleteit alább megtekinthetik). Az MCSMSZ vezetősége tárgyalásokat kezdeményezett a KIM-mel a kialakult helyzet megnyugtató rendezése érdekében, legfőbb kérésünk az volt, hogy az elért eredményeket óvjuk, ne kockáztassuk a nehezen kiharcolt előrelépéseket. Sajnos a tárgyalások nem hoztak eredményt, ugyanis az MCSMSZ vezetőségétől lehetetlent kért a két említett alapítvány és a KIM Nemzetpolitikai Államtitkársága: – az MCSMSZ elnöke február 2-án Budapesten írjon alá egy olyan dokumentumot, amely révén a fenti két magyarországi alapítvánnyal szövetkezve legyünk társalapítói az új alapítványnak – a két alapítvány 1000-1000 lejes (75.000 Ft) alapítói tőkéje mellé kerüljön apportként az új alapítványba az MCSMSZ teljes vagyona (száz millió forintos nagyságrend) – az 5 fős kuratóriumban az MCSMSZ-nek egy képviselője volna Az MCSMSZ vezetőségének azonban a szabályzatok és a romániai törvények értelmében nem áll módjában ilyen horderejű kérdésekről egyedül döntést hozni, ehhez az évente egyszer összehívandó küldöttgyűlés határozata szükséges, amelynek megszervezése az alapszabály szerint legalább egy havi előkészületet igényel. Az MCSMSZ vezetősége azonban a küldöttgyűlés előtt sem tudná egyik változatot sem képviselni, ugyanis: 1. Ha igent mondunk, akkor az MCSMSZ oktatási programját és szellemi valamint anyagi tőkéjét át kell adni egy olyan szervezetnek, amelyben többségben vannak azok a magyarországi személyek, akik nem ismerik Csángóföldet, a moldvai helyzetet. Továbbá ebben az esetben az volna az etikus, ha azoknak a támogatóknak a beleegyezését is megszereznénk, akik ezeknek az ingó és ingatlan vagyontárgyaknak a létrejöttéhez hozzájárultak (a vagyonnak mindössze 1-2%-a magyar kormánytámogatás, a maradék érték magántámogatóktól származik, több ezer kisebb vagy nagyobb támogatóról van szó). 2. Ha nemet mondunk, akkor az MCSMSZ nem kapja meg sem a magyar kormánytól, sem az AMMOA-tól a támogatást – így ellehetetlenül a moldvai magyar oktatás és az MCSMSZ működése. Ezért a vezetőség úgy döntött, hogy tisztségből és munkaviszonyból egyaránt felmondunk. A mostani vezetők sok éven át legjobb tudásunk szerint szolgáltuk a moldvai magyarság ügyét, most azonban vállalhatatlan döntés elé lettünk állítva. Tisztelettel köszönjük sok-sok barátunk és támogatónk segítségét, öröm volt Önökkel együtt dolgozni! Köszönjük az évek során az MCSMSZ kötelékében dolgozó tanároknak is a munkát, szép volt! A Fennvaló előtti felelősséggel és mindenki iránti hálával és megbecsüléssel, akivel ebben az ügyben a bizalom, tisztelet és kölcsönösség alapján együttműködtünk, – Solomon Adrian, MCSMSZ elnök – Hegyeli Attila, ügyvezető – Dr. Kató Gyula, alelnök – Pogár László, alelnök – Bartha András, informatikus, az MCSMSZ korábbi elnöke – Ferencz Éva, oktatási felelős – Csillag Levente, pénzügyi igazgató – Vajda Éva, irodavezető – Solomon Mária, szociális ügyek felelőse, a Legyen Ön is Keresztszülő program koordinátora – Nagy Anna, pénzügyi referens – Szakács Károly, gazdasági felelős és adminisztrátor – Ferencz Gabriella, továbbtanulókért felelős, kollégiumvezető csango.ro Erdély.ma 2012. január 31.HONFOGLALÓSDI? Veszélyben lehet a csángómagyar oktatási programA magyar kormány kivenné a tevékenységet az MCSMSZ kezéből: egy új alapítvány létrehozását tervezi, amely két magyarországi alapítványból és az MCSMSZ-ből állna. Ezt az MCSMSZ vezetősége nem bírta lenyelni. A csángómagyar gyermekek számára magyar oktatási programot létrehozó és működtető Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) vezetősége ma testületileg lemondott a civil szervezet éléről. Döntésüket egy közleményben a hivatalos honlapjukon közölték. (A lemondott vezetőség névsora: Solomon Adrian, MCSMSZ elnök Hegyeli Attila, ügyvezető Dr. Kató Gyula, alelnök Pogár László, alelnök Bartha András, informatikus, az MCSMSZ korábbi elnöke Ferencz Éva, oktatási felelős Csillag Levente, pénzügyi igazgató Vajda Éva, irodavezető Solomon Mária, szociális ügyek felelőse, a Legyen Ön is Keresztszülő program koordinátora Nagy Anna, pénzügyi referens Szakács Károly, gazdasági felelős és adminisztrátor Ferencz Gabriella, továbbtanulókért felelős, kollégiumvezető) A döntés hátterében egy számukra tarthatatlan állapot húzódik meg: nem kapták meg a működésükhöz elengedhetetlen éves támogatást a magyar kormány részéről a Bethlen Gábor Alapon (BGA) keresztül. A 61 alkalmazottat foglalkoztató civil szervezet mintegy 140 millió forintos éves költségvetéssel működött, amelynek felét tavaly a magyar állam biztosította, ennek az összegnek az átutalása idén nem történt meg, a BGA és az MCSMSZ közötti támogatási szerződés január 1-jén lejárt. A vezetőség döntéséhez az is hozzájárult, hogy két magyarországi alapítvány – a Diószegi László vezette budapesti Teleki László Alapítvány, illetve a Petrás Róbert által alapított, ugyancsak budapesti Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) – Romániában egy újabb alapítványt szeretne létrehozni, a moldvai magyar oktatás ügyére szánt állami támogatást pedig az MCSMSZ helyett a továbbiakban ez az új alapítvány kapná meg. A magyar kormánynak erről a szándékáról Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár is tájékoztatta a MCSMSZ vezetőségét. A csángómagyar gyerekek magyar nyelvű taníttatásáért küzdő szövetség vezetői szerint a magyar kormány elfogadhatatlan választás elé állította őket, ugyanis azt kérte, hogy az MCSMSZ elnöke február 2-án Budapesten írjon alá egy olyan dokumentumot, amely révén két magyarországi alapítvánnyal szövetkezve legyenek társalapítói az új alapítványnak. A dokumentum még azt is tartalmazta volna, hogy a két alapítvány 1000-1000 lejes, azaz 75 ezer forintos alapítói tőkéje mellé kerüljön apportként az új alapítványba az MCSMSZ teljes, száz millió forintos nagyságrendű vagyona. Ehhez képest az 5 fős kuratóriumban az MCSMSZ-nek csupán egy képviselője lett volna. Az elnökség tagjai úgy érezték, akár igent, akár nemet mondanak erre az ajánlatra, lehetetlen helyzetbe kerülnek, ezért döntöttek amellett, hogy testületileg lemondanak. A kialakult helyzetről Solomon Adriánnal, az MCSMSZ távozó elnökével beszélgettünk. Drasztikus döntést hozott a vezetőség. A történtek fényében hogyan látja ön a szövetség jövőjét? A napokban meg fogjuk hirdetni a küldöttgyűlés dátumát, amelyre legkevesebb egy hónapon belül kerülhet sor. Remélem, hogy az újonnan megválasztott vezetőségnek lesz arra vonatkozóan ötlete, hogy miként vigye tovább az MCSMSZ tevékenységét. Abban is reménykedem, hogy annak a két magyarországi alapítványnak, akik létre akarták hozni az újabb alapítványt, van valamilyen elképzelésük a továbbiakról. Lát ön arra lehetőséget, hogy a magyarországi alapítványok megfelelően fogják irányítani az önök által kiépített programot? Ez az egyik oka annak, hogy a vezetőség testületileg felmondott: nem látjuk azt, hogy távirányítással, bárhonnan is irányítani lehetne ezt a programot. Eléggé kilátástalan a helyzet. Ha lenne ötletem, elképzelésem, akkor nem mondtam volna le, azonban az oktatási program és a szövetség olyan helyzetbe került, amelyből nem látunk kiutat. A magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága és A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) tavaly júniusban megbízta a Teleki László Alapítványt, hogy folytasson teljes körű pénzügyi és szakmai ellenőrzést az Moldvai Csángómagyarok Szövetsége működésével kapcsolatosan. Az ellenőrzés a 2008-2010 évekre terjedt ki. Milyen alapon végeztetett ellenőrzést a magyar állam a MCSMSZ-ben, ha a támogatásnak csupán csak egy részét biztosította? Az éves költségvetésnek a felét csak tavaly biztosította a magyar állam, azelőtt még kevesebbet kaptunk. Ahhoz, hogy tovább támogasson, a magyar kormány feltételként szabta meg az ellenőrzést, amivel egyet is értettünk, egy átvilágítás nem árt. Azonban nem a magyar kormány a legnagyobb probléma, hanem a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA), amelyet a magyarországi magántámogatók adományainak gyűjtésére 2005-2006-ban hoztunk létre. A magyarországi támogatás nem érkezett meg. Ön szerint ennek van ahhoz köze, hogy a megrendelt ellenőrzés során a MCSMSZ működésében bizonyos rendellenességek kerültek felszínre mind pénzügyi, mind pedig szervezési vonatkozásban? (Részlet a Teleki László Alapítvány által végzett ellenőrzés jelentéséből. A teljes körű, több év működését vizsgáló ellenőrzés során a következő hiányosságokat tárta fel a megbízott Teleki László Alapítvány: A Teleki László Alapítvány a következő problémákat észlelte a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 2008/2010 évi működése és gazdálkodása kapcsán: – Az MCSMSZ nem rendelkezik a társadalmi szervezetek működésére vonatkozó megfelelő számviteli politikával. Hiányoznak a belső szabályzatok. Különösen fontos lenne a pénzkezelési szabályzat (utalványozási rend), és a bérkiegészítések kifizetésének szabályozása. – Hiányzik a vagyonleltár (beruházások, vásárolt, támogatásként kapott eszközök). – A könyvelési rendszer áttekinthetetlen, év közben nem teljes körű, ezért az MCSMSZ aktuális likviditási helyzete nem megállapítható. – A bérkiegészítések kifizetése adózás nélkül történik. A bérkiegészítés (prémium) összege és annak megállapításának módja nem tisztázott. – Nem készült a beruházásokat megalapozó pénzügyi terv. – Nem érvénytelenítik a pályázatokhoz elszámolt bizonylatokat. – Nem különítik el a könyvelésben a pályázati elszámolásokat. – Nincs szabályozva a telefon és gépkocsi használat, nincs útnyilvántartás. – Nincs nyilvántartva az egyes oktatási helyszínekre természetben kiszállított anyagok mennyisége (tűzifa).) Azokat a hiányosságokat, rendellenességeket, amelyek az ellenőrzés során felmerültek, már pótoltuk, illetve rendbe hoztuk. Ezek a rendellenességek nem voltak olyan természetűek, amelyeket ne lehetett volna korrigálni. Nem azért merültek fel, mert rossz szándékkal vagy felelőtlenül járt volna el valaki, hanem azért, mert a mindennapi rohanás miatt belecsúsztak hibák a munkába. Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Ön tehát azt mondaná, hogy az ellenőrzés eredménye és a támogatás visszatartása között nem létezik korreláció? Az ellenőrzés eredménye késleltette a támogatás megküldését. Viszont az, hogy a minisztériumtól a MCSMSZ már nem kap támogatást, hanem az új szervezetnek adnák, egy olyan patthelyzetet hozott létre, amellyel nem tudunk mit kezdeni. Amúgy az elképzelés szerint a szövetségünk is részt vett volna ebben az új alapítványban, viszont csak egyötöd részben, így gyakorlatilag nem lettünk volna döntési pozícióban. Mi az oka annak, hogy az önök tevékenységébe ennyire “belenyúlnak” a határon túlról? Van önöknek ezzel kapcsolatosan valamilyen feltételezésük? Feltételezésünk van, azonban most erre nem szívesen térnék ki. Személyes problémákról van szó. Ön szerint ezek a személyes problémák kiküszöbölhetőek egy új vezetőség felállításával az MCSMSZ élére? Nagyon remélem, ez egy megoldás lehetne. Azonban ebben a pillanatban nem látom azt az új vezetői gárdát, aki ezt a munkát tisztességgel tudná végezni, mindennek ellenére hiszek a csodákban. Ha ezt a munkát egy új vezetőség nem tudja folytatni, akkor gyakorlatilag lát arra esélyt, hogy a csángómagyar gyerekek oktatási programja túlélje ezt a szervezeti válságot? Azt sem látom, hogy ilyen feltételek mellett úgy tudjunk tovább dolgozni, hogy közben ne szoruljon el a gyomrunk. Nekünk is megvannak a határaink. A lemondott vezetőség meddig szándékozik implikálódni a program továbbvitelében? Nyilván nem hagyunk ott csapot-papot egyik napról a másikra. Amíg a küldöttgyűlés meg nem választja az új vezetőséget, addig végezzük a munkánkat. De ha a küldöttgyűlésen nem sikerül helyettünk vezetőséget választani, akkor megnézzük, hogy az alapszabályzat szerint mi az eljárás. Létezik olyan lehetőség, hogy más forrásokból gazdálkodják ki a működéshez szükséges összeget úgy, hogy ne legyenek rászorulva a Magyarországról jövő támogatásokra? Erre nem látunk lehetőséget. Kérdezett:Kertész Melinda Transindex.ro 2012. március 2.Normális hangnemben” – Külsős válságmenedzser került a csángó oktatási program éléreHatan az MCSMSZ volt vezetőségéből felmondták a pedagógusszövetséggel kötött szerződést. A Bethlen Gábor Alaptól megérkezett 10 millió forint, az oktatás zökkenőmentesen folytatódik. Február 29-én felmondott a Moldvai Csángómagyar Szövetség (MCSMSZ) leköszönt vezetőségének hat tagja, akik korábban a csángó oktatási program működtetésével foglalkoztak, és akikkel február elején a program lebonyolításával megbízott Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szerződést kötött. A Krónikának adott nyilatkozatában Burus Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke feltételezte, valószínűleg azért döntöttek a távozás mellett, mert az RMPSZ és a finanszírozók „az oktatási program működtetésében januárban felmerült problémák miatt” úgy döntöttek, válságmenedzsert neveznek ki, aki az oktatási program működtetéséért, a helyszínek biztosításáért felel. A feladatra Figula Olimpiu szatmárnémeti származású bákói vállalkozót, az RMDSZ Bákó megyei szervezetének ügyvezető elnökét kérték fel. Ugyanakkor oktatási felelősnek Márton Attila lészpedi tanárt nevezték ki. Solomon Adrián volt MCSMSZ-elnök, a most felmondott adminisztráció egyik tagja megkeresésünkre közölte, az MCSMSZ lemondott vezetősége a március 10-i küldöttgyűlés megszervezésével és a folyó ügyek lezárásával, átadásuk előkészítésével van elfoglalva, és nem kíván többé nyilatkozatháborúba bocsátkozni senkivel. Villáminterjúnk Burus-Siklódi Botonddal Mikor döntötték el, és kinek a javaslatára, hogy kell válságmenedzser? Burus-Siklódi Botond: Nagyon sok egyeztetés történt a támogatókkal is, és úgy gondoltuk, ebben a helyzetben egy ilyen megoldás körvonalazódik. Ha alaposan elemezzük, magának az oktatási programnak a menedzsmentjéhez nem kell 10 ember, mint ahogy ezt korábban is jeleztük. De ettől függetlenül, hogy mi kineveztünk valakit Figula Olimpiu János személyében, ezzel párhuzamosan fenntartottuk volna minden további nélkül ezekkel a kollégákkal megkötött szerződésünket. Ők ezt másképp értékelték. Én levélben jeleztem, hogy szándékunk szerint ezt a szerződést megtartanók, ők viszont a tegnapi nappal benyújtották a felmondásukat. Nem mind a tízen, hanem hatan közülük. Ki ez a hat személy? Solomon Adrián, Csillag Levente, Ferencz Éva, Pogár László, Vajda Éva és Szakács Károly. Említette, a támogatókkal közösen döntötték el a menedzser kinevezését. Támogatókon most csak a KIM-et kell érteni, vagy az AMMOÁ-t is? Az RMPSZ csak a Bethlen Gábor Alapkezelővel köt szerződést, és mi a kormányzati támogatás lebonyolításában veszünk részt. Az AMMOA-tól ugyan megkerestek, de szerződést nem kötöttünk. Elképzelhetőnek tartom, hogy ők kivárnak a tisztújító küldöttgyűlésig. Jeleztem Antal Gábor kurátornak, aki megkeresett, hogy hajlandóak vagyunk tárgyalásokba bocsátkozni, ám mivel az RMPSZ megbízatása ilyen rövid időre szól, ők feltételezhetően egy stabilabb, a továbbiakban körvonalazódó partnerrel kötnék meg a szerződést. Figula Olimpiu azt nyilatkozta a Krónikának, őt Füzes Oszkár nagykövet javasolta. Miért esett rá a választás mint válságmenedzser? Mi az ajánlások alapján úgy gondoljuk, bíznunk kell benne, és úgy tűnik, ez teljesen indokolt, nagyon operatívan intézkedik. Figula nem lesz munkaviszonyban, fizetést sem kér, ő egy üzletember, aki nem szorul rá ilyen juttatásokra. Természetesen ilyenkor személyes érintettségek is vannak helyenként. Itt a közügyet kell nézni, és én remélem, hogy a legkorrektebb módon igyekszünk ezt lebonyolítani mindenkivel, akivel valamiféle kapcsolatban álltunk eddig is vagy ezután. Gondolok itt az oktatási helyszínekre is. Ha a csángószövetség nem hajlandó a korábbi megállapodásaink alapján tovább a tulajdonában lévő helyszínek költségeiben együttműködni, akkor megkeressük azt a formát, amely nekik is megfelel, jobban, másképpen. Mindenképpen arra törekszünk, hogy probléma- és törésmentesen menjen tovább az oktatási program. Én igyekszem a legkorrektebb módon viszonyulni, a tanárok programja ugyanúgy zajlik, ahogy az be volt tervezve. Hétvégén, március 3-án tantárgyversenyt tartunk Bákóban, amelyen szinte mindegyik oktatási helyszín részt vesz. Ugyanakkor Haáz Sándor tanár úr szervezésében a Homoródmenti Népdalvetélkedőre egy mikrobusznyi gyerek érkezik Nyisztor Ilona tanítónővel az élen. Tehát igyekszünk, hogy minden a megszokott mederben történjen. Én nem szeretnék politikai hátszelet sejtetni az ügy mögött, én ezt teljes mértékben szakmai feladatnak tekintem, és nyilván ezzel a hozzáállással közelítünk a dologhoz. Megkapták-e a BGA Zrt-től az ígért összeget? Február 23-án megkötöttük a szerződést a BGA Zrt.-vel erre a három hónapra: február, március, és április 30-áig bezáróan. Két részletben fogják utalni a támogatást, az első részlet, 10 millió forint tegnap megérkezett, tehát semmiféle fennakadás nincs a tanárok bérének kifizetésében, a rezsiköltségek biztosításában, természetesen nem visszamenőleg, hanem a február 1. után felmerülő költségeknek a fedezésére. Miután erről elszámoltunk, a következő részletet, 19 és fél millió forintot azonnal utalják. Ezt a költségvetési keretet a csángószövetség vezetőivel közösen állapítottuk meg, még amikor ezek az egyeztetések folytak. Márton Attila az új oktatási felelős. Mi indokolta Ferencz Éva lecserélését? Ferencz Éva egyrészt lemondott, azon kívül pedig úgy értékeljük az eddigi levelezés, listakövetés alapján, hogy Márton Attila egy integratív személyiség, alkalmas ennek a feladatnak az ellátására. A szándékunk az, hogy alkalmat kerítsünk minden egyes oktatóval egy közös találkozóra, ők jelöljék ki az általuk is elfogadott vezetőjüket, akárcsak egy jó tantestületben. Ennek mi messzemenően örülnénk, de itt most erre a rövid időszakra elsősorban azt szólítottuk meg, akit ismerünk, és aki igazán jó szívvel, nagy lelkesedéssel áll a dolog mögé. Villáminterjúnk Figula Olimpiuval Tegnap hatan az MCSMSZ leköszönt vezetőségéből felmondták az RMPSZ-szel kötött szerződésüket – Ön szerint azért, mert kifogásuk volt az Ön személye ellen. Próbált tárgyalni velük, megbeszélni a problémákat? Figula Olimpiu: Igen, próbáltam, Solomon Adriánt felhívtam, amikor megkaptam a megbízást, hogy szeretnék vele leülni tárgyalni, másnap azonban az a hír fogadott, hogy testületileg felmondtak, anélkül, hogy tárgyalni tudtunk volna. Ez a továbbiakban okozhat nehézséget, fennakadásokat az oktatási programban? Az oktatásban semmiképpen, és a finanszírozás területén sem, ami nehézség lehet, az az átadás-átvétel. Az oktatási helyszíneknek szerződésük van a csángószövetséggel, mi már elkezdtük jelezni a házak tulajdonosainak, hogy szeretnénk a pedagógusszövetség nevében új szerződést kötni, a jövő hét folyamán ez elindul. Teljes támogatást kapunk mind a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságától, mind az RMPSZ-től. Miért volt szükség Ön szerint válságmenedzserre, mik voltak a problémák? Azért, mert elkezdtek halmozódni a gondok az oktatási helyszíneken, és nem úgy tűnt, hogy elindulnának a megoldás felé. Sok helyszínen napi gondok adódtak a tűzifával, a papírral, és ezt meg kellett valahogyan oldani. Igazából azért volt szükség erre, hogy fogjuk össze, legyen koordinálva, és minél rövidebb idő alatt rendezzük le a napi gondokat. Kellett egy személy, aki ezt összefogja, ezért kértek meg engem. A koordinátor korábban az MCSMSZ lemondott vezetői közül kellett volna legyen valaki? Mulasztás történt? Miért alakult ki egy ilyen válsághelyzet az átmeneti időszakban? Igazából nem az én tisztem, hogy ezt elmondjam. Szeretnénk elemezni a helyzetet a tisztújítást követően a csángószövetséggel, hogy miért alakultak ki bizonyos gondok. Azután nagyon szívesen válaszolok a kérdésre. Eddig mennyire volt belelátása a csángó oktatási programba? Milyen kapcsolatban állt az MCSMSZ-szel? Ismerem a csángószövetséget, láttam az oktatási programot is, bár nyilván én nem ezzel foglalkoztam. Teljesen más okból élek Bákóban, a munkahelyem szólított ide. De ismerem a napi gondjaikat, tudtam, hogy mit csinálnak, gyakorlatilag az összes szereplővel ismeretségi viszonyban állok már több mint két éve. A Krónikának azt mondta, Füzes Oszkár ajánlotta erre a tisztségre. Ön szerint miért, hogyan merült fel az Ön neve? Pontosabban én azt nyilatkoztam, úgy tudom, hogy ő ajánlott, de vele nem beszéltem erről. Feltételezem, azért merült fel a nevem, mert itt élek, ismerek minden szereplőt, tudom a gondokat. Gondolom, konszenzusos megoldásként születhetett az, hogy megkérdezték: vállalom-e. És miért döntött úgy, hogy vállalja? Fontosnak tartom, hogy minél normálisabb hangnemben menjenek a dolgok, ne legyenek fennakadások, ne omoljon össze ez a rendszer, és szülessen egy átmeneti megoldás addig, amíg kialakul az oktatási program új struktúrája. Mennyire összeegyeztethető az RMDSZ megyei ügyvezető elnöki tisztségével, illetve a vállalkozása körüli feladatokkal a válságmenedzserkedés? Szerintem az, hogy az RMDSZ ügyvezetője vagyok, és megkeresett a magyar kormány és a pedagógusszövetség is, egy jelzés, hogy ebbe nem szeretné senki bevonni a politikát. Az az érdek, hogy egy szakmai megoldás szülessen minél előbb, normális hangnemben. Igen, szerintem összeegyeztethető, nyilván plusz erőfeszítést fog igényelni, de erre a rövid időre megpróbálom a legjobb tudásom szerint végezni, illetve nagyon számítok a jelenlegi stábból jópár kolléga segítségére. Az AMMOA is teljes támogatásáról biztosított. Úgy ültünk le beszélni, hogy minden szereplő az MCSMSZ kivételével támogatott, és azt mondta, jó, akkor próbáljuk megoldani a problémákat, hogy ne álljon le az egész rendszer. Mennyi időre szól a mandátuma? Határozott idejű, április végéig tart. Az RMPSZ-től kaptam egy megbízási szerződést. Melyek a legfontosabb feladatai az elkövetkező hetekben, mik a tervei? A legfontosabb, hogy stabilizáljuk a helyzetet az oktatási helyszíneken, ezalatt azt értem, hogy a számlákat fizessük ki, kössük meg az új szerződéseket. A másik nagyon fontos dolog, hogy a keresztszülő programot kezdjük el újra, tegyük rendbe, vegyük fel a kapcsolatot a keresztszülőkkel, tudassuk velük, hogy igen, látszik a kiút, lesz megoldás, folytatódik a program Moldvában. Az RMPSZ-nek egyébként nincs szerződéses kapcsolata a keresztszülők adományait begyűjtő AMMOÁ-val. Önök milyen formában keresik meg a keresztszülőket? Az AMMOA egyes vezetői most jöttek ki Moldvába, és le fognak ülni a pedagógusszövetséggel megoldást keresni. Illetve mi támaszkodunk a KIM-től jövő támogatásra is, amiből addig tudjuk finanszírozni a kiadásokat. Ismétlem, az AMMOA is nagyon segítőkész, napi kapcsolatban állunk velük is, mindenben támogatnak, ők is szeretnék az ügy mielőbbi rendezését. Transindex.ro lapozás: 1-4
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
